A hóvirágot mindig a tavasz első virágaként tartják számon.

Hazánkban 3 faja őshonos, és 2005 óta védett fajok.

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), a redős levelű hóvirág (Galanthus plicatus) és a pompás hóvirág (Galanthus elwesii), aminek sr a virágát letépni, se hagymáját felszedni nem szabad, sőt bűncselekmény (akár 100 000 Forint bírságot is szabható).

DAVID hóvirágok élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Hagymája 1-2 cm átmérőjű, amelyből két hosszúkás levél hajt ki a tél végén. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben "szirom"), és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat vagy rajzolatokat viselnek.

A hóvirágnak kb. 300 fajtáját különböztetjük meg, amik számos formában fordul elő, fehér virággal.
 De jo hír a kert kedvelőinek, mert a virágkereskedésben kapható hóvirág - ami nem őshonos Magyarországon - hagyma ültethető kiskerbe.  

Magyarországon őshonos hóvirágok:

A pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 20-25 centiméteres magasságban is lehet, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek külső oldala - változattól függően - tövénél és csúcsánál, vagy csak a csúcsánál, esetleg végig zöld.

Kivadulásától nem kell tartani, mivel kertészeti példányai többnyire terméketlenek.

 A redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága kb. 20 cm. Február végén - március elején virít. Levelei zöldek, a főbb erek mentén kissé hajtogatottak (redősek). Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek, de a bizánci alfaj esetében a belső lepellevelek töve is zöld. Számtalan kertészeti változata esetében a belső lepellevél zöld rajzolata különféle alakú, méretű.

Magról jól szaporodik, de hazánkban jelentősebb állománya csak az Alcsúti Arborétumban él. Innét széthordva fellelhető a térség kertjeiben, temetőiben, a budai Jókai-kertben, valamint a budai erdőkben is megjelent - kerti hulladékkal kihordva.

A levantei hóvirág (Galanthus fosteri) a Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénkzöldek, sosem szürkések. Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben és temetőben.