Borsó

 A borsó, az egyik legrégebben ültetett növények közé tartozik. Termesztett változatai a következők: kifejtőborsó, velőborsó, takarmányborsó, cukorborsó.

A kifejtőborsónak sima, gömbölyű magja van, melyet könnyű a héjától is megfosztani. A velőborsóban a cukor lassan alakul keményítővé, így sokáig zsenge marad. A takarmányborsó tekinthető a kifejtőborsó egyik alkategóriájának, megjelenésük hasonló, viszont igénytelenebbek. A cukorborsó (Pisum sativum convar. Saccharatum), bár neve alapján úgy tűnhet, csak ízében tér el az előző két kategóriától, mégis a hüvely is eltérő, hiszen az szélesebb és laposabb.

Fényigénye nagy, így világos, árnyékolástól mentes területen végezzük a vetését. Az ideális talaj a borsó számára enyhén meszes (bázikus), mélyrétegű vályogos talaj, de ennek ellenére a legtöbb talajtípuson kielégítően fejlődik.

 A hüvelyesek - így a borsó is- 0 a levegőből nitrogént képesek megkötni, ehhez pedig segítségül hívják a nitrogèn megķögő baltériumokat.
A borsó vetésmélysége 6-8 cm, ez egyrészt némi védelmet jelent a kertben portyázó madarak ellen, másrészt a talajnedvességet jobban tudja hasznosítani. A tőtávolság fajtától függ, de 4-6 cm a javasolt, a sortáv házikertben lehet 15-25 cm.

 A letermett borsót gyökerestől tépjük ki, a talajból, helyén más növényeket (káposzta, uborka, cékla) termeszthetünk. Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk!