Burgonya

A burgonyának nincs túl nagy hőigénye már 21°C-nál elindul a lomképződés, a gumóképződéshez 17°C is elegendő. Viszonylag elég kevés vizet kíván, a gumó képződési és virágképződési időszakot kivéve. szereti a könnyen melegedő laza talajokat. tápanyag igényes szerves rágyával egészítsük ki.

A burgonya előcsíráztatása gyakran használt módszer, mellyel gyakorlatilag a krumpli tenyészideje csökkenthető
Előhajtásra leginkább a min. 4-8 cm átmérőjű gumók lesznek alkalmasak. Fektesd őket egymás mellé valamiféle ládába, dobozba, s ezt aztán tedd jó fényviszonyokkal rendelkező, legalább 10-14 Celsius-fokos helyre.
Ha nem túl páradús a környezet, takard le a gumókat egy kilyuggatott fóliazacskóval, hiszen így is biztosíthatod a megfelelő viszonyokat. A folyamat nagyjából 5-6 hétig tart majd, s ideális esetben addig a tavasz is beköszönt.
 A burgonya vetési ideje március vége-április közepe. Az ültetés mélysége körülbelül 5-8 cm, a gumókat mindig csírával felfelé helyezd el. Arra is ügyelj, hogy a burgonya vetése során tartsd a 30-35 cm tőtávolságot és a 65-70 cm-es sortávolságot. A krumpli teteje elég, ha csak néhány centivel marad a talaj felszíne alatt.
A burgonya eléri a 20cm-es magasságot  a növények 2/3-át  befedjük földdel, ún. bakhátat készítünk.Többször ismételjük a virágzásig(kb. ültetés után 1 hónappal). Erre azért van szükség, mert  a föld alá került szárrészek gyökeret/gumót növesztenek, és  tudjuk növelni a termést.

A burgonya káliumigényes növény. A kálium fontos a keményítő-képződéshez, javítja a tárolhatóságot és csökkenti a károsodott gumók arányát, mert erősíti a sejtfalakat. Ha lehetséges ősszel adjunk 20-30 t/ha istállótrágyát és 3-4 dkg/m2 18%-os szuperfoszfátot és ugyanennyi 50%-os kénsavas kálit. Ha ez elmaradt, tavasszal már semmiképp ne adjunk kálisót (KCl), hanem csak kénsavas kálit, mert a klór károsítja a fiatal csírákat. Homokon tavasszal is adhatunk káliumforrásnak is kiváló istállótrágyát, de csak teljesen érettet!

A gumók egyben tápanyagforrásként is szolgálnak addig,amíg le nem gyökereznek. A nitrogén nagy részére a csírázás és a gumóképződés közötti időben van szüksége növénynek. A gumók számára szükséges nitrogén jelentős részét a lombozat nitrogéntartalma szolgáltatja.A nitrogént mindenképp tavasszal adjuk, tehát közvetlenül ültetés előtt. Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m2 34%-os ammónium nitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m2 pétisót és 2 dkg/m2 50%-os kénsavas kálit. Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak. De ez a hazai talajokra kevésbé jellemező.
Mivel a burgonya magnéziumigényes, magnéziumhiányos talajon 100-150 kg/ha magnézium-szulfáttal 25%-os terméstöbbletet érhetünk el.
Ha burgonyánk fejlődését még inkább segíteni akarjuk, akkor használjunk gombakomposztot, amelyet az ültetőárokba forgatunk.
Száraz tavaszon feltétlenül öntözzünk, mert a homoktalaj nagyon könnyen kiszárad.

 Az új vagy primőr burgonyát már május végétől fel lehet szedni (amit márciusban ültettünk). Ekkor még a gumók nem érték el maximális méretüket, zsengék és a foszlós héjuk könnyen ledörzsölhető. Ezt szokták parázskrumpliként is árulni a piacon.

Betakarításkor legfontosabb a megfelelő érettségi állapot. Akkor lehet megkezdeni a szedést, ha a burgonya természetes érettségi állapotban van, vagyis ha levélzete és szára teljesen leszáradt, a szár könnyen kihúzható a talajból, a gumók könnyen leválnak a sztólókról és héjuk erős nyomásra sem hámlik le. 

A betakarítás legfontosabb feltétele, hogy a gumók héja szilárd legyen. A gumók héja legkorábban a lombtalanítás, vagy a lombozat teljes elhalása után 2-3 héttel szilárdul meg, azaz parásodik.

A lombtalanítás (szártalanítás) előrehozza a burgonya szüret időpontját, ezzel néhány fertőzést, rágást meg lehet előzni.

A betakarítás után a gumókat végleges tárolás előtt 1-2 hétig tartsuk száraz, sötét, szellős, szobahőmérsékletű helyen, hogy a gumók héja jobban beparásodjon, az esetleges sérülések begyógyulhassanak. Ezt követően válogassuk át, s csak eztán rakjuk végleges tárolási helyére.