Komposztálás

A komposztálás a háztartásunkban keletkező szerves hulladékok legtermészetesebb felhasználási módja. Mindenki csak nyer vele, hiszen a haszontalan hasznossá alakul, boldoggá tesszük vele a növényeinket és jóval kevesebb szemetet kell majd belegyömöszölnünk a kukába.
 A folyamat során a szerves anyagok elkezdenek lebomlani és oxidálódni, miközben humusz, szén-dioxid és ásványi anyagok keletkeznek. Ezáltal a talajba kerülve a komposzt javítja annak minőségét, a növényeid pedig dúskálni fognak a tápanyagokban.A komposztálás a háztartásunkban keletkező szerves hulladékok legtermészetesebb felhasználási módja. Mindenki csak nyer vele, hiszen a haszontalan hasznossá alakul, boldoggá tesszük vele a növényeinket és jóval kevesebb szemetet kell majd belegyömöszölnünk a kukába.

 Komposztálás lépésről-lépésre

1. Lépés:
 Az első feladat, hogy beszerzel egy olyan jól zárható edényt, amelybe a konyhai szerves hulladékok kerülnek. Vigyázz, hogy állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele, csakis a kukába! A komposztodba kerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tedd bele. Komposztáló ládát sokféle anyagból es formában készíthetünk. A komposztálót meg vásárolhatjuk vagy el is készíthetjük.Az első feladat, hogy beszerzel egy olyan jól zárható edényt, amelybe a konyhai szerves hulladékok kerülnek. Vigyázz, hogy állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele, csakis a kukába! A komposztodba kerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tedd bele. Komposztáló ládát sokféle anyagból es formában készíthetünk. A komposztálót meg vásárolhatjuk vagy el is készíthetjük.

2.Lépés:
 A kertben válassz ki egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet, és ide telepítsd a komposztálót. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de túl távol se, hogy belátható időn belül el tudj jutni hozzá az újabb adag komposztálni valóval.
3.lépés:

Elkezdjük a komposztálót feltölteni. A komposztod akár már három hónap alatt is tökéletes lehet, de lehet, hogy egy egész évet kell rá várnod. Ez csakis rajtad múlik. A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapod meg a várva várt, jó minőségű termőföldet. A komposzt úgy keletkezik, hogy a talajban található organizmusok lebontják a hulladékot. Minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. Ha nem győzöd kivárni, a gazdaboltokban beszerezhetsz komposzt gyorsítókat. Ezek nem mások, mint több milliárd organizmust tartalmazó porok, granulátumok, melyek besegítenek a már a komposztban lévőknek. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudod ellenőrizni, hogy jó úton jársz-e. Figyelned kell a szagára is, a hiedelmekkel szemben ugyanis a jó komposzt nem büdös! Ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverned. Szintén nem kedvez neki, ha a konyhai hulladék már levet eresztve kerül bele. Ha a komposzt száraz, öntözd meg, ha pedig túlságosan nedves, keverj hozzá száraz hulladékot.
Ha nincs kerted, akkor sem kell lemondanod a komposztálás okozta örömökről. Szerezz be egy kis méretű házi komposztálót, dobálj bele minden szerves, növényi eredetű háztartási hulladékot, majd amikor már folyékonnyá vált, higítsd vízzel. A növényeid egészen biztosan hálásak lesznek ezért a fantasztikus locsolóvízért!

Szinte bármilyen zöldhulladékkal. Fűnyesedék, zöldség- és gyümölcsmaradék, aprított ágak, fel nem magzott gyom, száradt növényi részek, levél (akár diólevél is), faforgács, kis mennyiségben fahamu; illetve konyhából származó zöldség- és gyümölcs, tojáshéj, kávézacc, teafű. Ne kerüljön a komposztálóba fertőzött növényi rész, főtt ételmaradék, hús, sütőolaj, macska és kutyaürülék, illetve forgalmas utak környékéről származó - ezért nehézfémekkel terhelt - növényi anyagok.

 Nitrogénben gazdag részek, es könnyen rothadnak.
Ide tartoznak  gyümölcs- és zöldségmaradványok (héj, magház, levél- minden olyan rész, amit nem használsz fel). A citrusfélék héja is belekerülhet. A héjon található gombaölőszerek lassítják a lebontásukat, ezért nem ajánlott nagy mennyiségben a komposztba kerülésük. De az időnként keletkező néhány narancs-, mandarin-, citromhéj mehet bele.
Továbbá kávézacc, teafű, szobanövények elszáradt levele, kiszáradt szobanövények akár földdel együtt, fűnyesedék, gyomok, sövény.

Barna részek:
Szénben gazdag, szervetlen összetevők.
 Ezek az avar (dió, akác- és tűlevél is, de mértékkel), szalma, faforgács, fűrészpor (ezeket használhatod mulcsolásra is), növények szára, vékony gallyak, ágak összevágva, összeaprítva, papír, kartonpapír, tojáshéj (apróra összetörve), növényi alapanyagból készült, elhasználódott eszközök (pamut törlőkendő, 100% pamut vatta [figyeld az összetevőket, szokták műszállal keverni vagy tisztán műszál], fogkefe, fa fésű, méhviaszos kendő, textil zsebkendő, …) Fontos, hogy üveg, fém és műanyagmentes legyen. Ha tartalmaz ilyen részeket, pl. a fogkefe feje, vagy a pamut ruhák varrásához használt műszálas cérna, ezeket távolítsd el, mielőtt a komposztba teszed), teafilter, ha teljesen biztos vagy abban, hogy tisztán papír filter.
 Számos teafilter ugyanis, noha papírnak tűnik, műanyagot tartalmaz, ami nem bomlik le.
Haj, es szőr is lehet. 

70%barna es 30% zöld résszel indul be a legjobban a koposzt.
A rétegek közé időnként földet is helyezhetünk a rétegek közé. Ez segíti a komposztálást és az esetleg keletkező szagokat is megköti. A barna rész biztosítja a szellőzést és a szenet, a zöld rész pedig a nedvességet és a nitrogént. A komposzt az érés során elkezd összeesni, tömörödni, ekkor szükséges a szellőztetés.
Ezután  kísérjük figyelemmel a halom alakulását. Forgassuk, nedvesítsük, szellőztessük, es 3-12 hónap alatt kész komposztot kaphatunk.