Hagymák 

Vörös és Lilahagyma

Egyszikű növény. Jellemző módosult föld alatti hajtása olyan rövidszártagú szár, amelyet húsos pikkelylevelek burkolnak körül. Kedvező nappalhosszúság és hőmérséklet esetén a levélalap megvastagodik, és megkezdődik a tápanyagok felhalmozása. Vannak gömbölyű (Oporto, Makói bronz, Tétényi rubin), lapított (Braunschweigi, Turbo), enyhén megnyúlt (Mundo), hengeres fajták (Sonkahagyma). A buroklevél színe leggyakrabban bronzvörös, de lehet lila, fehér szalmasárga. 

A vöröshagyma a leginkább ismert és legjobban elterjedt hagymafaj. Az egész világon ismert és használt növény.

Frissen felszedve buroklevelei még lédúsak, és ekkor zöldhagymaként fogyasztható, leveleivel együtt. Ezek a buroklevelek aztán később kiszáradnak, bronzos barnára színeződnek. Ekkor már a buroklevelek nyersen nem fogyaszthatók, de a hagyma ilyenkor felszedve már jól tárolható hónapokig is. 

A barna buroklevélből készült tea karamellizált cukorsziruppal fogyasztva köhögéscsillapító hatású. 
 

A buroklevelét színezésre használták régen még a húsvéti tojásokat is színezték lilahagyma, illetve vöröshagyma héjával. Ennek a hagymának a legerősebb az aromája, ami főzéssel, párolással csillapítható.

A hagyma termesztése nem bonyolult, és rendszerint már kevés erőfeszítés árán is meglehetősen jó termést takaríthatunk be. A vöröshagymát kétféleképpen lehet termelni: dughagyma ültetésével és magvetéssel.
Aki a kertjében dughagyma ültetése mellett dönt, az inkább vásárolja a dughagymát, amit márciusban már ki is lehet ültetni. 20cm sor-és 15cm tőtávolságra ajánlott ültetni úgy, a hagyma csúcsa legalább 2,5 cm-rel legyen a talaj felszíne alatt.

A hagymamag vetésének ideje is márciusban van. Ássuk fel a talajt, távolítsuk el a köveket. Majd gereblyézzünk. Ágyásos termesztésben 4-5 20 cm-es sor után 35cm széles művelő utat hagyjunk. A vetés mélysége 1,5-2cm. Soronként 35-40 mag 1 m hosszra elegendő.Vetés után öntözzünk. A csírázás már 5 C°-on megindul, a csíranövények -6 C°-on még nem károsodnak! A magvak lassan csiráznak, és két-három hétre van szükségük a kikeléshez. Sűrű kelés esetén annyira ritkftsunk, hogy a növények egymástól 5cm-re legyenek.

 Hatásai:
Fontos megjegyezni, hogy rendkívüli melegítő hatása van, ezért lázas betegeknek ne adjuk. Tápértéke megfele a fokhagymáénak, még gyógyító hatásban is szinte megegyeznek, mint a fokhagymából, a vöröshagymából ugyancsak, ha sokat fogyasztunk, gázokat okoz a belekben.

 Fokhagyma
 Finom, krémes, ízes, tele vitaminokkal és ásványi anyagokkal, remek vírusölő, a konyha sztárja: ez lenne a fokhagyma. Az olasz csizmától Indiáig mindenhol előszeretettel használják. 

Gyógyhatású növényről van szó, azonban, mint sokszor ilyen esetekben, hajlamosak túl sok és túl erős hatást tulajdonítani a növénynek.
 Nézzük meg, mik igazak a fokhagymát övező egészségügyi hatásokból!

  Élettani hatásai:
- értisztító 
- vérnyomáscsökkentő 
- vérhigító
- antibiotikus és vírusölő 
- egyes típusú ráksejteket képes elpusztítani,
- javítja az emésztést, jó hatással van a bélrendszerre,
- elősegíti a bélgázok csökkentését, és megkönnyíti távozásukat a szervezetből.

Termesztése:
 Gerezdjeiről szaporítják; ősszel vagy tavasszal 20 × 10 cm-es sor- és tőtávolságra duggatják. Mivel meleg- és fényigényes, Magyarországon kiváltképp Makó környékén termesztik. Egyenletes vízellátás mellett bő termést hoz.