Retek

A retekfélék a keresztesvirágzatúak családjába tartoznak, vagyis a káposztával, karfiollal, kelbimbóval, brokkolival és karalábéval állnak rokonságban. Évezredek óta fogyasztják, a világ szinte minden táján elterjedt, így igen népszerű zöldség például az ázsiai országokban is. Rengeteg alfajtája van, főként aszerint csoportosíthatjuk a retkeket, hogy mikor van a szezonjuk.
A pirosas, zsenge retek az egyik első tavaszi zöldség, előtte pedig a fekete retekkel és a jégcsap retekkel tehetjük változatosabbá az étrendünket. A retek ráadásul nagyon egészséges.
 Fajtái:
 -A tavaszi-nyári retekfélék közé tartozik a népszerű hónapos retek
 -vagy a kerekded sörretek,
 -míg az őszi és téli hónapokban kerülhet az asztalunkra a fekete retek
 -és a jégcsapretek.

A tavaszi és nyári retekfélék pirosasak vagy rózsaszínek, kisebb a méretük, ízük pedig általában enyhe.

A kerekded sörretek fehér színű, a mérete pedig a hónapos és a fekete retek közötti. 

A fekete retek héja fekete, sötétbarna vagy sötétlila, nagyobb méretű, az íze markánsabb, erősebb, mint a tavaszi reteké. 

A jégcsapretek (japán retek, daikon) fehér színű, hosszúkás, az íze pedig enyhén csípős lehet. A jégcsapretket és a fekete retket nagyon jól lehet tárolni, a hosszú téli hónapokban is biztosíthatjuk a segítségükkel a szervezetünk vitamin- és ásványianyag-szükségletét.

 A retek energiatartalma alacsony, ám vitaminokban, ásványi anyagokban, fitonutriensekben és élelmi rostokban nagyon gazdag, ígydiétázók is bátran fogyaszthatják. Nagyobb mennyiségben találhatunk benne kalciumot, magnéziumot, káliumot, vasat, A-, C-, B-, K-vitaminokat, illóolajokat, flavanoidokat, glükozinátokat. Ezeknek a vegyületeknek köszönheti, hogy nagyon jó hatással van az egészségünkre.

Serkenti például az emésztést, a máj és az epe működését, és a szervezet méregtelenítő folyamatait is támogatja. Amájbetegségekben, sárgaságban szenvedőknek például azért javasolt a retek fogyasztása, mert a zöldség lassítja a vörösvérsejtek pusztulását, szinten tartja a bilirubin nevű bomlástermék mennyiségét. Mivel sok rostot tartalmaz, segít a székrekedés elleni küzdelemben, biztosítja a rendszeres székletürítést, de azoknak is jót tehet, akik krónikus hasmenéssel küzdenek. A koleszterinszintet is normalizálja, ezen, illetve az epére gyakorolt jótékony hatásain keresztül hozzájárulhat az epekövek megelőzéséhez.

Az immunrendszert is támogatja a retek, például a benne található vitaminok és antioxidánsok segítségével. Az antioxidánsok az oxidatív stressz káros hatásaitól is védik a sejtjeinket, az ún. szabad gyökök bizonyítottan növelik jó néhány daganatos és krónikus betegség rizikóját, és az öregedési folyamatokban is nagy szerepet játszanak.

A retek szívós, nagyon könnyen termeszthető gyökérzöldség, amelyet egy vegetációs időszakon belül többször is lehet ültetni. Ezenkívül a retek már három héttel az ültetés után betakarítható.

A retekmagokat tavasszal és ősszel is lehet ültetni, de a termesztést a nyári hőség időszakában ideiglenesen szüneteltetni kell, mert a hőmérséklet ilyenkor általában túl meleg a növény fejlődéséhez, a forró hőmérséklet miatt ugyanis a gyökere megcsavarodhat, ami miatt lényegében fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ettől eltekintve azonban a retek az egyik legkönnyebben termeszthető zöldség.

A retket napos helyre ültessük, mert túl árnyékos helyre telepítjük őket – vagy akár oda, ahol idővel a szomszédos növények árnyékolják be őket -, akkor minden energiájukat a nagyobb levelek növesztésére fogják fordítani ahelyett, hogy a gyökerük fejlődésén lenne a hangsúly. A sárgarépához hasonlóan a retkeket is elsősorban a gyökereikért termesztik.

 A talaj legyen szerves-anyagokban gazdag, jól vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges pH értékű, de legyen tömött. Ültetés előtt ássuk fel az ágyást és távolítsuk el belőle a köveket és talajrögöket. Ha a talaj agyagosabb, keverjünk hozzá egy kis homokot a fellazításához és a jobb vízelvezetéshez. Ha a talaj nem túl gazdag szerves-anyagokban, hintsünk néhány centiméternyi érett komposztot vagy általános műtrágyát az ültetési helyre, amint a talaj megművelhető.

Tavaszi vetés esetén 4-6 héttel az utolsó fagy várható ideje előtt kell elvetni a retekmagokat, vagyis körülbelül március középső két hetében. A legjobb, ha retekmagokat közvetlenül a kertbe ültetjük, hogy az átültetés ne zavarja meg a gyökérfejlődésüket.

A magokat mintegy 1-2 centiméter mélyre és egymástól körülbelül 2-3 centiméterre vessük el. Az egyes sorok között legalább 30 centiméternyi távolságot hagyjunk. Körülbelül 10 naponta ültessünk el egy újabb adag retekmagot, hogy az érett retek betakarítása folyamatos lehessen késő tavasszal és nyár elején.

Tervezhetünk őszi ültetést is. Ehhez a retekmagokat késő nyáron vagy kora ősszel kell elültetnünk, és még így is betakaríthatjuk őket a hideg idő beállta előtt. A retekmagokat 4-6 héttel az első őszi fagy előtt kell elvetnünk, vagyis körülbelül augusztus második felében.