Spenót, sóska

 A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) sűrű, 20-40 cm magas levélrozettáival termékeny és finom zöldség az év hidegebb időszakában. Széles körben használható zöldség,  vannak olyan fajtái amik bírják a fagyokat és akár télen is szedhetők. Nyári terméshez választhatunk a felmagzásra nem hajlamos fajtákat.
A spenót szereti a napfényt, nyáron a félárnyékot is és bármely normális kerti talaj megfelel neki. Őszi és téli betakarítás céljából augusztustól októberig lehet vetni, tavaszi szedéshez februártól áprilisig, a hidegebb hónapokban melegágyba vessük, vagy takarjuk le fátyolfóliával. A nyári spenótot áprilistól júliusig vessük. Az a jó, ha a sorok egymástól 20-30 cm távolságra vannak. A növények kikelése után ritkítsuk meg a sort úgy, hogy legalább 5 cm maradjon egy-egy példány között. 

Ne alkalmazzunk nitrogéntartalmú trágyát, nehogy túl magas legyen a spenót nitráttartalma. Tartsuk mindig kissé nedvesen a növényt, és télen ajánlatos fátyolfóliával vagy rőzsével betakargatni a vetést.

Rumex acestosa
A sóskának sima, nyíl alakú levelei vannak, amelyek a középső rozettából nőnek. Amint az idő felmelegszik a sóskán megjelennek magas piros színű virágok, amelyek teljesen jelentéktelenek. A sóska levelei 30-45cm magasra nőnek meg, azonban a virága még ennél is magasabbra nő. A sóska azonban leginkább oldalra terjeszkedik, így akár 60 centiméteres kör átmérőben is megnőhet.

Évelő növény, azonban sokan egynyári növényként termesztik őket. Érdemes is minden tavasszal új növényt ültetni, hiszen a régebbi növények sokkal keményebbé válnak és az ízük sem lesz olyan friss, mint az idei ültetéssé. Javasolt a növény minden tavasszal való átültetése vagy új növény ültetése.
 A sóska kedveli a napos helyet. Legjobban olyan helyen fog megnőni, ahol folyamatosan nap éri. Ugyan a nyári nagy melegben a részlegesen árnyékos helyre való ültetése jó lehet, hiszen így hosszabb ideig megmarad a növény. 

Termesztése
A sóska számára olyan helyet válasszunk, ahol megfelelő a vízelvezetés. A sóska szereti a kissé savastalajt, ahol a pH érték 5,5-6,8 közötti tartományban van. Mivel levelei miatt termesztik a sóskát, tápanyagban gazdag talaj esetén a zöld levek sokkal jobban fognak növekedni. 

A sóskát vetőmagból dugványból, gyökérmegosztásból vagy átültetésből indíthatjuk meg tavasszal vagy kora ősszel. A vetést beltéren vagy a kertben is el lehet indítani, de mivel a vetést már 2-3 héttel az utolsó tavaszi fagy előtt el lehet végezni, könnyebb a kertben elültetni. A nem magról ültetett növények a könnyű fagyokkal is elbírnak.

A vetőmagot 1-1,5 centiméter mélyen, körülbelül 7-8 centiméteres távolságban vessük el egymástól. 

A sóska kiváló választás konténertermesztéshez. A sóska valószínűleg hosszabb ideig tartósan növekszik cserépben vagy konténerben, mint a földben, mert a melegebb napokon be tudjuk rakni az árnyékba. 

 A sóskát rendszeresen öntözzük meg, hiszen szereti a nedves talajt. A talajtakarás elősegíti a nedvesség megőrzését és a levelek tisztaságát.
A sóska ültetésénél fontos a tápanyagban gazdag talaj, azonban érdemes a szezon közepén még egyszer a komposzt vagy granulált műtrágya használata, hogy a növény minél jobban növekedhessen. 

A sóska vetőmagjából kinőtt szárat vágjuk le és távolítsuk el az első leveleit. A növénynek újra kell csíráznia, hogy gyengébb leveleket növesszen. A sóska szárát emellett, ha nem vágjuk le, akkor a növény vetőmagokat termeszt saját magától, így új növények hajthatnak ki, közvetlenül az ültetett növény mellett. 
A növények egészsége megőrzése érdekében tavasszal vagy nyár elején érdemes szétültetni őket vagy teljesen új növényt ültetni.